A MATYÓ RAGYOGÓS KABÁT! Hogyan függ össze a viselet égetés és az arany-ezüst szálas díszítés?
Pár éve került hozzám ez a különleges kabát, mindjárt olvashatjátok miért ritkaság. Mert ezt nem tudták elégetni, ugyanis a padláson el volt rejtve! A muzeális matyó kabátom gyönyörű textilből készült, és rajta rengeteg ragyogó! De mi is az a ragyogó? „Akármilyen szegény is a matyó, pár öltözet ruhájának kell lennie. A had korogjon, csak ragyogjon Alföld szerte ismert mondás, talán őrájuk illik a legjobban. A matyók országosan közismertté vált hímzéskultúrájukról az első írásos emlékünk 1857-ben keletkezett, ebből következtethetünk arra, hogy a hímzés hosszú idő alatt vált a ma ismert formájúvá. Kialakult a közösség igényeit kielégítő matyó író-rajzoló asszonyok csoportja. A művészi érték elsilányulása az 1920-as években kezdődött az úgynevezett ragyogók (üveggyöngyök, flitterek, rézrecék, aranycsipkék, stb.) ruhára való felvarrásával. és tudjátok mi az igazán érdekes? Olcsón vagy ingyen adták a rövidárusok a helyi influenszer, vagyis hirös lányoknak ezeket a ragyogókat! Ez nagyon megdrágította a ruhák árát. És pár év alatt kőkemény versengés lett belőle. kinek van több ragyogó a ruháján! A megvétele az amúgy sem gazdag, általában sokgyermekes családoknál az élelmezésben okozott nagy gondot. Ekkor vált elhíresültté az a mondás: “ Hadd korogjon, csak ragyogjon!”. Sok esetben az éhhalál szélén álltak, ezért lépett fel 1925-ben az Egyház és a város értelmiségének jelentős része és kötelezővé tették ezeknek a gyári díszítőknek a Fő-téri összegyűjtését, majd ott elégették azokat. Ez volt a híres „ragyogó égetés”!” Na most az én kabátomat ez elől az égetés elől rejtették el egy padláson, és csodák csodájára jó rám!!! imádom felvenni, persze csak különleges alkalmakkor, de öröm ránézni, és, ha még beszélni is tudna, kit tudja milye történeteket mesélne még nekünk!
